De hogyan készítsek 0,1 %-os tápszeres oldatot?
Hobbikertészként eléggé tanulatlan vagyok, ezért is a saját hibáimból tanulok. Manapság ebben azért sokszor gátol az, hogy nagyon jó tanácsokra lehet szert tenni közösségi fórumokon, így a hibák elkerülhetők.
Viszont mindig vannak új kihívások, amik igen komolyan elgondolkodtatnak kezdőként. Ezek közé tartozik a növényeim tápanyag ellátása, és a különböző oldatok elkészítése. Mivel ebben igen komoly szakmaiság van, és ebben tényleg vannak nálam sokkal jobb szakértők, én most csak egyszerűen az általános iskola kémia ismeretek szerint gyakorlati szempontból akarom leírni a lehetőségeket. Nem is gondolnánk, hogy ez néha a kiskertészkedés során nem is olyan egyszerű.
Vegyünk egy egyszerű példát:
„Felhasználható: Kertészeti kultúrák
– talajkezelésére 1,5-3,0 kg/ha mennyiségben, legfeljebb 1 %-os töménységű vizes szuszpenzióban vetés, ültetés előtt… intenzív növekedési időszakban a talaj öntözésére 1,5-3 kg/ha mennyiségben… de legfeljebb 0,1 %-os töménységben kijuttatva, …”
Egyszerű problémák merülnek fel bennem:
– Nekem csak 32 m2-es fóliasátram van. Hol vagyok én a hektártól? Sőt erkélyen, balkonládákban kezdtem.
– Ha csak 2 l vízben szeretnék oldatot készíteni, és sikerült kiszámolnom a mennyiséget, akkor hogyan mérjem ki?
– Az egyik tápszer folyékony, a másik szilárd, kristályos állapotú, mit mivel mérjek ki?
Ezeket figyelembe véve nézzük az alapokat. Átszámításokkal kezdeném. Először is a hektártól el kell jutnom a m2-ig. Ha 1 hektár 10.000 m2, akkor érdemes a kilogrammot is átváltani grammokba, így biztos, ha kiírom: 1 kg = 1000 g. Így már látom, hogy tízezer négyzetméteren 1500-3000 g tápanyagot használhatok fel.
El kell jutnom a 32 m2-ig. Vegyünk egy köztes számot az 1500 és a 3000 g között, mondjuk legyen 2000 g. Egy m2 területre, ha a 2000 g-ot elosztjuk 10.000 m2, akkor 0,2 g tápszer szükséges. A 32 m2 területre így 6,4 g. Hurrá, ezzel már meg vagyunk.
Összefoglalva:
1.5-3,0kg/ 1ha = 1500-3000g/10.000 m2
Ha 1 m2-re vizsgáljuk, és a számításhoz köztes értéket 2000g-ot veszünk, akkor:
2000g/10.000m2= 0,2g/m2 értéket kapunk.
Ha a gondozásra szánt területünk 32 m2, akkor:
0,2gX32m2=6,4g
Itt jelentkezik a következő probléma. Vizes oldatban kell kijuttatnom a tápanyagot a talajba, ami nem lehet 0,1 %-nál töményebb. Ezek alapján, ha 6,4g tápanyagot akarok felhasználni 32 m2, akkor a kérdés az, hogy ezt mennyi vízben oldjam fel? Ha 0,1%-ot megszorzom ezerrel, akkor kapom meg a 100 %-ot. Vagyis 6,4gx1.000=6.400, de mi, „krumpli”? Hát bizony nem. mértékegysége még mindig gramm. A probléma az, hogy a folyadékoknál térfogatra vonatkozó mértékegységeket használunk. Szerencsére azt tudjuk, hogy 1l víz nagyjából 1kg. Innentől már egyszerű, hisz 6.400g az 6.4kg, ami 6.4l víznek felel meg!
Micsoda eredmény! Azt azért tudni kell, hogy általános iskola 7. osztályos tananyag!
Összefoglalva, ha 6,4g tápanyagot szeretnék 0,1%-os oldatban kijuttatni 32m2, akkor:
0,1%x1.000= 100%, így 6,4gX1.000= 6.400g = 6.4 kg ̴ 6.4l.
Ez mind szép és jó, de hogyan mérek én ki 6,4g. Szerencsére a konyhai mérlegek grammban mérnek, így azt, a megfelelő körültekintéssel használhatjuk mérésre. Természetesen ez azért nem ajánlott, mert a konyhai mérleget, mégis csak konyhában használjuk.
Ha nincs mérlegünk, akkor a felező módszert is alkalmazhatjuk. Ehhez ismernünk kell a kiinduló mennyiséget. Ha például 50g tápanyagunk van, akkor az egészet kiontjuk egy pl. széthajtott újságpapírra. Arányosan eligazítjuk. Ezt megfelezve kettő 25 grammos kupacot kapunk.
Az egyiket visszatesszük a tasakjába, és a másikkal folytatjuk hasonlóan eljárva, azt is megfelezzük. Így közelítőleg, azért a 6,5-6,7 grammig el lehet jutni. Mérleg nélkül ez is szép eredmény.
Természetesen az sem rossz, ha van egy kertészeti boltokban kapható vegyszermérlegünk. Ami persze két dolgot jelent. Egyrészt nem kell a digitális konyhai mérleget elhasználni mégiscsak vegyi vagy mikrobiológiai szerek mérésére. Másrészt a pontatlanság, ha esetleg a kimérésnél nem kalibrált műszereket használunk, nem okozhat nagy problémát.
Problémát jelenthet az is, ha a tápanyagunk folyékony állapotú. Azt hogyan mérjük megfelelő biztonsággal és pontossággal? Itt a felező technika már kevésbé kivitelezhető.
Ha kis mennyiségekről van szó, akkor hétköznapi embereknek, akár a háztartásban felellhető vagy patikában beszerezhető térfogatmérésre alkalmas eszközöket is használhatunk. Ilyen a patikában pár száz forintért kapható műanyag fecskendő. Az is lehet, hogy erre nem lesz szükség, mert van is otthon mérőedény.
Ha volt a családban köhögéses megbetegedés, és esetleg szirupot írt vagy ajánlott az orvos, akkor nagy valószínűséggel adtak hozzá kis mérőedényt. Ezt érdemes befogni 1-2 liternyi oldat elkészítéséhez.
Ha valaki mégis kertészeti eszközt használna, akkor a már említett vegyszermérleg tartalmaz térfogatmérésre alkalmas tégelyeket kisebb-nagyobb méretben. Ezek az eszközök egyszeri, nem túl drága beruházást jelentenek, de meggyorsítják az oldat elkészítésének folyamatát! Csak ajánlani tudom mindenkinek!
Ezekkel az ismeretekkel felvértezve Chiki-Chili Csodakertjében, a Csodafóliában egyrészt 6,4 gramm Artis mikrobiológiai készítmény hozzáadásával készítek 6.4 liter öntözővizet, majd ezt követően még a hétvégén Mospilan bevetésével veszem fel a harcot a tetvek és a gombák ellen.
Szorítsatok!