Csirkés-gombás raguval töltött fokhagymás palacsinta természetesen Chiki-Chili Boszorkány Leheletével.
Az a jó, hogy nem hiszek csak az internetnek.
Rengeteg receptet itt, az interneten gyűjtöttem össze, de mégis két autentikus forrás, amiből akár szó szerint is táplálkozom. Receptjeimet egyrészt a Vidék Íze receptújságból, másrészt a valós tapasztalásaimból gyűjtöm.
Mostani receptem egy utazásom ihlette, és a tapasztalataim alapján újragondoltva áltam neki az elkészítésének.
Már több mint négy éve rendszeresen járok ki Brüsszelbe, de eddig még nem sikerült olyan autentikus Belga étterembe vagy sörözőbe jutnom, ahol igazán érzem azt, hogy ha csak egy pillanatra is, de belekóstolhatok a Belga mindennapokba. Ez az elmúlt hetekben végre sikerült.
Természetesen az eső esett, mint mindig Bürsszelben, de az érkezésünk estéjén volt annyi szabad időnk, hogy kicsit kalandozzunk a városban. A szemerkélő esőben sétálva, szinte a véletlenre bízva az útvonalat jutottunk el a Place Saint-Josse 1 számhoz, ahol egy kellemes és hangulatos éttermet találtunk.
Természetesen belga sört ittam, amit a tulajdonos ajánlott, ahogy ezt illik. Mivel ebédelni is csak szendvicset tudtunk, vacsorát is szerettünk volna fogyasztani. Az ajánlatukban némi magyarázkodás után a leigizgalmasabbnak a palacsintatésztába göngyölt tejszínes vagy paradicsomos pesztós (lecsós) csirke ragu tűnt. A tulajdonos részletesen taglalta, hogy itt a paplcsinta nem édes, hanem sós, de legalább jól illik a sörhöz. Hát ezt rendeltük!
Sajnos a paplcsintákról nem készült fotó, de pótolja ezt egy kép a hely belsejéről. Ami a képhez mindenképpen hozzátartozik, csak nem látható. Érkezésünkkor tele volt a hely. Egy asztal volt üresen, minket várva. Mellettünk három asztalnál három- négy páros sakkozott, illetve malmozott. Vacsora utáni levezetésnek tűnt. Láthatóan a törzsvendégek jól ismerték a tulajdonos.
A paplacsinta sörhöz csodálatos volt, remekkül összeillettek. Ezért hazaérkezve eldöntöttem, hogy elkészítem emlékezetből eme remek ételeket!
Először a kétféle raguhoz való alapanyagokat készítettem elő:
tejszínesraguhoz:
- 40 dkg filézett csirkemell
- szárított kínai illatos gomba (2 féle)
- 1 kis doboz főzőtejszín
- fél kisdoboz tejföl
- 1 ek liszt
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 3-4 gereszd fokhagyma
- só
- bors
- rozmaring
- majoranna
- 2 ek olaj
- 1 kk Chiki-Chili Boszorkán yLehelete
Mielőtt a hagymát apróra vágtam és olajban megdinszteltem volna, a felforrósodó olajba beledobtam egészben egy kis gerezd fokhagymát és némi rozmaringot. Szinte a következő pillanatban már tettem is bele a hagymát. Ettől illatos, zamatos oljaban párolódik a hagyma, és minden, amit ezután teszünk bele.
Amikor a hagyma üvegesre pirult, hozzáadtam a az apró csíkokra vágott csirkét, és fehérre pirítottam. Ezután adtam hozzá a pár órával előtte beáztatott gombát. Így együtt levet eresztett, amit sóztam, borsoztam, fokhagymával és majoránával ízesítettem. Természetesen az ízesítésnél nem maradhat a kellemesen csípős chiliíz. Chiki-Chili Boszorkány Lehelete klaszikus chilis-kápiás ízével nem téríti el még a tejszínes szósz jellegét sem. A főzés során feloldódik és kiteljesedik a kapszicin kellemesen csípős íze. Ha a családban van aki nem bírj aaz erőset, akkor ezt inkább a végén tegyük bele, mindenki saját ízlése szerint.
Fedő alatt hagyatam, hogy a gomba a csirkével puhára főjjön. Közben kikevertem a főzőtejszínt tejföllel és liszttel, és az így készült habarást a végén a csirkés ragu levével összekeverve lassan, csomómentesen a ragura önöttem. Pár perc főzés után kész is volt.
A pestós- lecsós raguhoz:
- 40 dkg filézett csirkemell
- szárított kínai illatos gomba (2 féle)
- 2-3 paradicsom
- 1 paprika
- (vagy ezek helyett házi lecsó, sürített paradicsom)
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 3-4 gereszd fokhagyma
- só
- bors
- rozmaring
- majorána
- 2 ek olaj
- 1 kk Chiki-Chili Boszorkán yLehelete
Az előkészületek ugyan azok, mint a tejszínesnél, csak annyi a különbség, hogy a paradicsomot, paprikát vagy a lecsót közvetlenül a hús fehérre párolása után kell a csirkés gombához adni, és nincs szükség habarásra. Én egyszerre két lángon párhuzamosan készítettem a kétféle tölteléket, de ehhez elengedhetetlen a megfelelő előkészítés.
Persze, ha van segítség az még jobb. Dani, aki 13 évesen saját kézzel írt receptes füzetéből kinézte a palacsinta tészta receptjét, és csak minimális módosítással (jobban sózta és fokhagymát kevert a tésztába), kikeverte számomra. Egyszóval hagyományos palacsintatésztát keverünk ki, és kicsit jobban sózzuk, fokhagymát vagy fokhagymaport keverünk hozzá ízlés szerint.
Amíg a kétféle ragu kihült, nekiálltam a palacsinták kisütésének. Ahogy a palacsinták készen voltak, Dani nekiállt megtölteni először a tejszínes majd utána a pestós-lecsós raguval őket. A palacsintákat szépen, margarinnal kikent tepsibe helyete, és az egészre reszelt trapist asajtot szórt.
A két tepsinek 15-15 perc elég volt, hogy a sajt kicsit ráolvadjon a tésztára, és belül is kicsit összeérjenek az ízek. Ezt követően már csak a tálalás volt hátra, és természetesen a palacsinták mellé sör is dukált. Igaz nem belga, de legalább olyan nemes, hisz Béla barátom házi sörét bontottuk fel mellé.
Remélem most hétvégén, aki főzni szeretne, még idejében olvassa a blogom, és sikerül meglepni a családot egy viszonylag egyszerű, de mégis különleges ebéddal!
Jó étvágyat!
Hát ez nagyon jó recept! Meg is csinálom, de én inkább Akai Erősítő szószt használok hozzá! 🙂 🙂
Kíváncsi vagyok az eredményre. A chili az elmaradhatatlan ráadás. Jó étvágyat!